Mentálhigiénés Csoport

Tevékenység: pszichiátriai ellátás és gondozás, mentálhigiéne, pszichológiai tanácsadás, pszichoterápia. Eger, Arany J. u. 20/a

Fehér Hangok - XV. évf. 2008. 11-12. szám

Vissza az előző számra Ugrás a következő számra

GYEREKEK MESÉLNEK

BOJKIÉK

A mese:

Élt egyszer egy nagyon pici tündér, kicsi volt és magányos, éppen négy hónapos. Találkozott a vakonddal, aki megkérdezte, hogy „ilyen kicsi és egyedül van, hol van az anyukája?”. „Nincs” – mondta a kicsi tündér. „Nem is volt?” – kérdezte a vakond. „De volt, amikor egy hónapos voltam.” „Most már nem is lesz?” – kérdi a vakond. „Majd varázsolok” – mondja a tündérke. A vakond tűnődött, morgott magában, hogy van ez: volt, aztán nem volt, aztán megint lesz… Majd hirtelen megkérdezi a tündérkét: „Hol van a mamád, amikor éppen nincs?” „Hol-hol” – veszíti el a türelmét a kicsi tündér – „hát a sírban”. Aztán a pálcájával varázsolt egy tündér-anyát. Ők ketten voltak a Bojki tündérek.

A valóság:

Hatéves óvodás kislány története ez. Nyitott, vidám kislány. Nagyon jó a kapcsolata az anyukájával, imádják egymást. Nagyon élvezi a kislány az óvodai létet. A gond az, hogy mindig, ha el kell válnia édesanyjától, elváláskor sírás-rívás, időhúzás van. Ezek a hangos és nagy jelenetek lassan kikezdik anya és lánya kapcsolatát, az anya már nagyon feszült ezektől a jelenetektől, minden reggel, minden nap ezzel a nagy feszültséggel indul. A kislány nagyon aggódik az édesanyja miatt.

Mi állhat a történet hátterében?

A tündérke kicsi és magányos, és nincs anyukája. Amikor ez az óvodás lányka megszületett, akkor halt meg anyja édesanyja. Az anyát ez nagyon megviselte, évek múltával is nehéz számára a hiánya. Elképzelhető, hogy a fájdalom, a gyászmunka olyan mértékben lekötötte az anyát, hogy nem tudott olyan érzelmi jelenléttel kicsinye rendelkezésére állni, mint ahogy azt szerette volna. A sír elválasztotta őket abban a korai időszakban, amikor az ősbizalom, a kapcsolat alapzata kiépül. Nem véletlen, hogy az anyától való elszakadás pillanata köré szerveződik a kislány heves ellenállása, reakciója. Akkor sajnos az élet ilyen kegyetlen helyzetet teremtett, amivel nem könnyű megbirkózni és pótolni az akkor keletkezett érzelmi hiányt. Ám az örvendetes, hogy itt tündérekről van szó, akik sok mindenre képesek. A kicsi tündér varázslattal újrateremti a mamáját, a kapcsolatot és harmóniát. Mert – ez a történetből kimaradt – a Bojki tündérekre az jellemző, hogy együtt kávéz-gatnak és sokat beszélgetnek.

BIMBÓ ZOLTÁNNÉ - pedagógus, mentálhigiénikus, szociális munkás

vissza

KÖZMONDÁSOK

TÖBBET ELÉRHETSZ EGY FONÁLNYI SZERETETTEL…

…mint egy pászma haraggal. Ez a régi közmondás – mint mindegyik – tapasztala-tokon, évszázados bölcsességeken alapul. De mennyire lehet hinni benne?

Nemcsak számtalan tapasztalat, hanem valódi tudományos lélektani kísérletek is igazolták az érintés erejét, hatékonyságát. A csecsemő számára a szeretetteljes simogatás, ölelgetés a szó szoros értelmében életfontosságú, enélkül zavart szenved az érzelmi, sőt testi fejlődése is. Bőre, izomzata az érintést mintegy szeretetként éli meg. A testi kontaktust a felnőttek sem nélkülözhetik, akiknél ez a szükséglet a szexuális intimitásban nyilvánul meg és elégülhet ki, illetve a gyermekeikkel való szeretetteljes foglalkozásban. Magányos emberek esetében háziállatok simogatása, közelsége pótolhatja az embertársat. Betegeknél megfigyelhető, hogy elesett állapotukban próbálnak kapaszkodni a nővérke kezébe, az orvos köpenyébe, és igen hálásak egy gyengéd ölelésért, vállveregetésért. Ha pedig olyan helyzet adódik, hogy el akarunk valamit érni egy másik embernél, önkéntelenül is megérintjük. A gyerek megcirógatja anyukája arcát vagy ruháját, ha valami engedményt kérne tőle, játszótársát pedig gyengéden megbokszolja vagy a vállára teszi a kezét. Kísérletek (videofelvételek) is mutatták, hogy ha az utcán ismeretlentől va-lami segítséget, szívességet kér valaki, azt jobban teljesítik, ha a kérést érintés kíséri. (Ugyanez agresszív mozdulatokkal bizonyára ellenséges viselkedést váltana ki.)

Megfigyelések és kísérletek mutatják azt is, hogy a bensőséges kapcsolatok egész-ségvédő hatást nyújtanak. Házasságban, illetve jó párkapcsolatban élő emberek egész-ségesebbek, vérnyomásuk kevésbé magas, ritkábban kapnak szív-érrendszeri betegséget, immunrendszerük is erősebb, mint a magányos vagy rossz kapcsolatban élő hasonló korú emberek. Válás után vagy gyász után magukra maradt személyek gyakrabban megbetegszenek. Ismert, hogy a baráti kapcsolatok vagy egy közösséghez való tartozás hasonlóképpen egészségvédő hatású.

Az immunrendszer vizsgálatakor kiderült, hogy különféle érzelmeink tükröződnek a vérben aktuálisan jelen lévő védekező sejtek mennyiségében és aktivitásában. A bánat, a szorongás, az idegesség, a harag negatív hatással van védekező rendszerünkre, míg a vidám hangulat, a szeretet, szerelem érzése látványosan megnöveli a fehérvérsejtek aktivitását. Szerelmesek emiatt kevésbé kapják el a fertőző betegségeket (pl. influenzát), mint a közönséges halandók. Egy kísérletben filmet vetítettek Teréz anya működéséről, ami a szeretet megélését váltotta ki a nézőkből, és ez elég volt ahhoz, hogy a vérvételkor az immunrendszerük jóval élénkebbnek bizonyult, mint előzőleg. A szeretet, szerelem, a bensőséges érzések, a támogató emberi kapcsolatok megléte a magas vérnyomást is enyhíti, és csökkenti a szív-érrendszeri betegségek kockázatát.

Napjaink pszichológiájának egyik új területe a túsztárgyalók működése. (Ez évi 3-4. lapszámunkban ismertettünk egy erről szóló könyvet.) Ebből az látszik, hogy a kiküldött túsztárgyaló – vagy maga a túszul ejtett egyén – kapcsolatteremtési képessége, hangneme mennyire fontos, és ha sikerül a túsztartót (bűnözőt vagy terroristát) „megszólítania”, ha nem is szeretetet, de megértést és bizonyos fokú elfogadást sugároznia felé, akkor ez jó út lehet az emberséges bánásmód és további tárgyalások kialakításához.

Gyermekpszichológiai szakkönyvekben olvashatjuk, hogy a kisgyermek neveléséhez mennyire nélkülözhetetlen a szeretet. A „szeretettség” érzése lesz önértékelésének, önbizalmának alapja, a szülőkhöz való azonosulásnak, a teljesíteni akarásnak, az értékek beépítésének a motorja. A szeretethiányos gyermek önbizonytalan, szorongó, lehangolt lesz, kóros személyiségfejlődésű lehet. Más esetekben belátástalan, agresszív, bűnöző irányba haladhat. Sikeres nevelők állítják, hogy az elfogadás, a szeretet szinte csodákat művelhet az ún. „rossz gyerekek” esetében is, akik egyébként szófogadatlanok, dacosak, agresszívak, és szemben állnak a felnőtti világgal. Hasonló fordulatokról felnőttek esetében is hallhatunk.

Arról mindenki rendelkezik saját tapasztalatokkal, hogy hétköznapi helyzetekben mennyire befolyásolja a kérés teljesítését, a vita lefolytatását, a bírálat elfogadását a kezdő hangnem. A durva szavakkal vagy tapintatlan megfogalmazásban, mogorva arccal, ellenséges tekintettel előadott szöveg a másik emberben agressziót vagy szorongást kelt, és ezek a negatív érzelmei befolyásolják a válaszát. A nyugodt hanglejtés, a nyílt tekintet, a mosolygás, a kedves szavak megnyitják az utat a párbeszédhez, a kölcsönös megértéshez, az együttműködéshez.

A Bibliában is számos ismert mondás biztat az ellenségesség helyett a barátságos közeledésre, a megbocsátásra.

Abban nem lehetünk biztosak, hogy udvarias beszédünk minden konfliktust megold, hogy szeretettel mindig mindenkit a magunk oldalára tudunk állítani. Vannak sajnos olyan egyének, akik nem akarnak érteni a „jó szóból”. Bűncselekmény esetén a hatóságokhoz kell fordulnunk segítségért. Mégis arra biztatom kedves Olvasóinkat, kísérletezzenek Önök is a megértés, az elfogadás, a szeretet erejével.

DR. IGNÁCZ PIROSKA - klinikai szakpszichológus

vissza

MEGELŐZÉS

A NEMI SZEREP ZAVARAI

Régi mondás, hogy nőnek vagy férfinak nem születik a gyermek, hanem fokozatosan azzá válik személyiségfejlődése során. Ehhez ideális mintára és sok-sok tapasztalatra, élményre, megerősítésre van szüksége.

A mintát elsősorban a családban, a szülőktől, idősebb testvérektől, nagyszülőktől kapja a kisgyermek. A „minta” akkor jó, ha valóban a nemének ideális tulajdonságait testesíti meg. A mintakövetéshez, a belső azonosuláshoz (identifikációhoz) a jó kapcsolat is fontos, ez az „utánzásnak”, a megfelelni akarásnak a belső motorja a gyermekben. Ha tehát a baba olyan családba születik, ahol édesanyja is, édesapja is elfogadja és éli, kiteljesíti saját nemi szerepét, és teljes elfogadással, szeretettel fordulnak a kicsi felé, akkor megvan az alapfeltétele a gyermek optimális pszichoszexuális fejlődésének. Jó lenne erre törekedni minden családban.

Sajnos, sok a „csonka család”, hiányzik az apai minta (vagy pedig nincs vele bensőséges kapcsolat), esetleg negatív mintát nyújt, pl. goromba, agresszív, italozik a férfi. Ilyenkor a kisfiú lelki fejlődése kisebb-nagyobb zavart szenvedhet. Fontos megjegyezni, hogy a kisgyermek nemcsak a saját nemű szülőt, hanem a másikat is figyeli, „beépíti” magába. A hiányzó vagy „rossz apa” a kislánynál is problémát okozhat, gátolja a „férfikép” kialakulását. Ráadásul a nemek egymáshoz való kapcsolatát is önkéntelenül figyelemmel kísérik a kisgyermekek, és egész életükre kiható képet alkotnak erről; bár a későbbi ismeretek, tapasztalatok árnyalják és felülírhatják ezt, mégis akaratlanul meghatározhatják viselkedésüket felnőtti pár-kapcsolatukban. A rossz szülői párkapcsolat így tovább öröklődhet a gyermekekben. Az egymás közti problémákat tagadni, titkolni, szépíteni csak ideig-óráig lehet, de legalább az elvárható a szülőktől a gyermekek jövője érdekében, hogy ne szidják, gyalázzák, rágalmazzák egymást előttük. Pillanatnyi és olcsó „sikernek” látszik, ha az anya a kislányát az őket elhagyó hűtlen apa ellen próbálja fordítani – valójában az egész férfinemben való bizalmát ássa alá, és gyanakvóvá, lenézővé, elégedetlenné, állhatatlanná, gyűlölködővé, egyszóval boldogtalanná teheti.

A nemi szerepek eltanulásának és igazi vállalásának fontos része a szexualitás is. Ne legyen tabu erről beszélni a családban! Néhány évtizede a gyermekek még keveset tudtak e témáról, ma már minden kisgyermek hallott-látott valamit erről, de majdnem biztos, hogy tudása nem teljes és nem reális. Őszintén válaszolni kell tehát a benne felmerülő kérdésekre. Ebben nemcsak az átadott konkrét ismeretanyag a lényeges, hanem a beszélgetés légköre is, legfőképpen az az érzés, hogy „erről lehet beszélni”. Sokat mondó amellett a stílus, amely lehet játékos, de legyen azért kellően komoly, nem vicces és semmiképpen sem közönséges. A gyermek kíváncsiságát büntetni, tudatlanságát kigúnyolni, félelmeit kinevetni, illetve félrevezetni nem szabad.

A pszichoszexuális fejlődésben támadó zavarok megnyilvánulhatnak funkcionális szexuális problémákban (potenciazavar, női orgazmuszavar), szexuális devianciákban (pl. exhibicionizmus, pedofilia, szadizmus-mazochizmus stb.), a nemi szerep nyílt és rejtett elutasításában (anyaság-apaság nem vállalása, illetve pszichoszomatikus vérzési, fogamzási, szülési zavarok).

Gyakori kérdés, hogy milyen is a nőies nő és a férfias férfi – mint ideális szülői minta. Ne vesszünk el a külsőségekben! A nőiességet nem a smink vagy a cipő sarka, a férfiasságot nem a borosta vagy a vállszélesség mutatja. Nem is a foglalkozás, tevékenység vagy hobbi. Nőies nő is becsavarhat egy facsavart vagy vezethet mikrobuszt, az igazi férfi is megfürdetheti a babát. A belső tulajdonságok a lényegesek. A férfiak általában határozottabbak, kitartóbbak, bátrabbak, harciasabbak, amellett a térbeli tájékozódásuk, műszaki és matematikai érzékük jobb. A nők szóbeli kifejezőkészsége fejlettebb, kapcsolatteremtő és empátiás készségük jobb, szép erényük még a gondoskodás, a bizalomteljes, elfogadó családi légkör megteremtése. Mondhatnánk azt is, hogy – jó esetben – kiegészítik egymást, együtt alkotnak egy hatékony egységet. Az hasznos, ha alkalmanként „helyettesíteni” tudják egymást, de fölösleges e szerepeikben versengeniük, az nem megy az egyenjo-gúság rovására, ha egy nő nőként teljesedik ki hivatásában és családi életében.

DR. IGNÁCZ PIROSKA - klinikai szakpszichológus

vissza

JELKÉPEINK

A „MEGMÉRHETLEN IDŐ”

Az óra története is az ókorban kezdődött. Kezdetben volt a napóra: a földbeszúrt karó árnyéka körbe jár, és ha megjelöljük, holnap délután is majdnem ugyanoda vetül. A vízóra egymás alá elhelyezett négy tartály, melyekből egyenletesen, mondjuk kétóránként folyik ki a víz, ha teljesen kifogy, akkor 8 óra telt el. Készültek bonyolultabb változatok is. A homokórát még ma is ismerjük, 3 perc alatt folyik át a homok egyik feléből a másikba, mialatt egy lágytojás elkészül. Az első „igazi” órák (toronyórák) a 14. században készültek, de a faliórák, zsebórák csak századokkal később terjedtek el. Ma az atomórák elképzelhetetlenül pontosak. Közönséges karóránk fáradhatatlanul jelzi a másodperceket, követhetjük rajta a percek múlását, ránézve mindig tudjuk, „hány óra van”, és működése átível az egész napon. A naptár is igen régi találmány, többféle időszámítás volt az utóbbi évezredekben. Ma a keresztény világ „menetrendje”, a Krisztus születésétől kezdődő időszámítás érvényes a világ legnagyobb részén.

Mit jelent az ember számára az idő? Régen, nyugalmasabb korokban – úgy gondoljuk – nem siettek az emberek (ha csak nem kellett menekülniük), napkeltével keltek, napnyugtával tértek nyugovóra. Manapság ezer felől leselkednek ránk a határidők, csörgőóra ébreszt, menetrend szerint vár a busz és a vonat, nem kezdődhet nélkülünk a tanóra, a gyárkapuban blokkolni kötelező, az üzletek nyitvatartási idejét is figyelni kell, a tévéműsor kezdetére is ügyelünk. Naptárunk, határidőnaplónk hasonlóképpen zsúfolt, sokaknak hónapokra előre betáblázott programjaik vannak.

Az idő szorításában élünk, fulladozunk. A modern ember lelki feszültségeinek jelentős hányadát az idővel való hasztalan versenyfutás, a szüntelen hajszoltságérzés okozza. A legtöbben folytonosan sietni akarunk vagy kényszerülünk, mert úgy érezzük, különben elfut mellettünk az élet. Ez a belső feszültség gerjeszti a magas vérnyomást, és közrejátszik a szív-érrendszeri betegségek kialakulásában is. Ugyanakkor az ellenkezője sem ritka, az, ha programok és feladatok híján nem kellően strukturált az idő, vagyis tétlenségben, unalomban telnek napok, hónapok, és szinte „áll” vagy szétfolyik az idő. Ez is kínzó élmény, magányos öregek vagy ágyhoz kötött betegek szenvednek ettől.

A múló idő megélése személyiségtől, lelkiállapottól, körülményektől egyaránt függ. Élénk vérmérsékletű személy nehezen tűri a semmittevést, hamar türelmetlenné válik, a lassúbbak nyugodtabban tudnak várakozni. Az ideges hangulat, a kellemetlen érzések meghamisítják az időélményt, fájdalmak közepette a segítségre várva egyetlen perc félórának tűnhet. Hasonló a helyzet az örömteli várakozáskor, ilyenkor is sürgetnénk az óramutatót, úgy érezzük, hogy már egy óra is eltelt a vonat pár perces késése óta. Az eseménytelen szünidő napjai vagy az unalmas munka órái lassan vánszorognak, a boldog nászút három hete pedig villámgyorsan elszáll.

Az év utolsó hónapjában – a hosszú téli estéken – újabb értelmet nyer az idő múlása. Számvetést készítünk magunkban az évünkről, teljesítményünkről, cselekedeteinkről, a sikerekről és kudarcokról, a megvalósítandó tervekről, az áthúzódó feladatokról. Belegondolunk az egész életfolyamatba is: megint vége lesz egy esztendőnek. Igen, előttünk áll egy új év. Idősebb korban azonban felmerül a kétely, hogy biztosan számíthatunk-e még egy esztendőnyi időre. Ezt természetesen senki sem tudhatja, sem idős, sem fiatal. Költőinknek a múló időt megéneklő költeményei közül Babits Mihálynak A meglódult naptár ciklusból Az irigy körhinta c. versét szeretném ajánlani Olvasóink figyelmébe, íme első három versszaka.

DR. IGNÁCZ PIROSKA - klinikai szakpszichológus

Jaj hogy suhannak, versenyt év az évvel!
S egyre kergébben! Tél az ősz után!
Liheg a tavasz mezei szelével,
mint szaladásban elfulladt leány.
Hányadszor látom visszatérni, mint a 
körhintán szálló lányra aki les!
S mind hadaróbban pörgeti a hinta:
rámvillan, és már a forgásba vesz.
Ki mondja még hogy lassu az öregkor
s lomhább ütemben él a vénhedő?
Lám, ha kevés van már belőle, akkor
fut legkajánabbúl a gyors idő.

Végül ugyanebből a ciklusból Az érzéketlen szolgáló c. vers utolsó szakasza:

Jaj, hogy suhannak! Egyre-egyre gyorsabb:
mint őszi napok, év az év nyakán!
Kurta a ma, de még kurtább a holnap,
és még kurtább lesz a holnapután. 

vissza

Főoldal

Az oldal összefoglalása

Elérhetőség

Jöjjön el hozzánk

Bemutatkozás

Néhány szóban intézményünkről

Munkatársaink

Ismerje meg pszichológusainkat pszichoterapeutáinkat és pszichiátereinket

Tevékenység

Itt megtudhatja mit ajánlunk önnek

Készítette: Kovács Kázmér